Magyar English Srpski Român
Alternconsult

AKTUÁLIS

Itt van Ön:Főoldal Szakmai kérdések és válaszok

Céges kapcsolatokra vonatkozó kérdések:

 

1.kérdés: Mi a közös a két hasonló hangzású cégben (Altherm Kft.-Alternconsult Kft.)?
 

Válasz:
 

A névhasonlóság véletlen.
 

A biomassza kazánokat (bálatüzelés, apríték- és pellet tüzelés)  dán licencek alapján gyártó, telepítő  és  korszerű fűtési rendszereket kiépítő Altherm Kft-ben egy dán társ mellett tulajdonosok Sarusi-Kiss József és Sarusi-Molnár Andrea
 

Az Alternconsult Kft. Sarusi-Kiss József és Sarusi-Molnár Andrea családi vállalkozása amely innovatív megoldásokat kínál több területen. Megújuló energetika megoldásokhoz kapcsolódva végzi a biomassza kazánok telepítéséhez  szükséges  komplett tervezést és  segíti a megrendelőt az engedélyeztetés folyamatában.
Ezen túl a mezőgazdasági tároló és technológiai épületszerkezetek (bála, termény- és géptárolás, juh-, marha-, kecske-és baromfitartó (csirke, kacsa, liba, pulyka, vízi szárnyasok) istállók) tervezését és magyar piaci forgalmazását is végzi.
 
Az ívelemes (IVLMS) szerkezetek könnyen variálhatóak,nagy szabadságfokkal, gyorsan, olcsón, jó megtérülési időkkel segítik megvalósítani a mezőgazdasági beruházásokat. A hőszigetelt baromfitartó istállók kivételes energetikai mutatókkal bírnak, különösen, ha az Altherm Kft (www.altherm.hu) bála- és apríték tüzelésű rendszereivel fűtik azokat a beruházók.


 

2. kérdés: Mi a különbség a két cég között?

 

Válasz:

 

Az Alternconsult Kft csak tervezi és engedélyezteti a biomasszára alapozott (bálatüzelés, apríték- és pellet tüzelés) energetikai rendszereket, míg az Altherm Kft gyártja és telepíti azokat a lokális távvezetékkel és a belső fűtési rendszerekkel együtt.


 

 

 Biomassza fűtésre vonatkozó kérdések:

 

 

3. kérdés: Milyen engedélyek kellenek a biomassza (bálatüzelés, apríték- és pellet tüzelés) rendszerek használatba vételéhez?

 

Válasz:

 

Előzetesépítési engedély a helyi építési hatóságtól, vagy 500 kW felett a MKEH engedélye.


 

4. kérdés: Kell-e tervezni a biomassza (bálatüzelés, apríték- és pellet tüzelés) rendszereket?



Válasz:

Igen. A biomassza tüzelésű rendszerek tervezése megköveteli a speciális szakértelmet és a szakterületen való jártasságot, referenciákat.

A tervcsomag tartalma az építész és statikai terv, gépész terv (biomassza fűtőmű, vezérlés, szabályozás, kéményméretezés, belső fűtési rendszer terve), tűz és biztonsági fejezet, környezetvédelmi tervfejezet, villám és érintésvédelem.

 

 

5. kérdés: Igaz-e, hogy a 3 ha feletti ingatlanoknál a biomassza kazánokra és fűtési rendszerekre környezetvédelmi hatástanulmányt kell készíttetni?

 

Válasz:

 

Nem igaz. Bármilyen engedélyköteles építés esetén, ha 3 ha feletti ingatlanon valósul meg, kötelező a hatástanulmány, tehát ez az előírás nem a biomassza kazánokra vagy biomassza fűtési rendszerekre vonatkozik.


 

6. kérdés: A beruházás előkészítési stádiumban mire kell odafigyelni a biomassza kazánok, alternatív energiás fűtési rendszerek alkalmazásánál?

 

Válasz:

 

A biomassza kazánok, fűtőművek (bálatüzelés, apríték- és pellet tüzelés) betervezésének alapkövei:
 
- teljesítményigény pontos felmérése

- a helyi biomassza hozzáférhetőség vizsgálata:

- biomassza kazán típusának, teljesítményének meghatározása

- annak eldöntése, hogy egy központi biomassza fűtőmű legyen lokális távvezetékkel (Uponor) vagy épületenkénti biomassza fűtés

- a biomassza fűtés gazdaságosságának, megtérülési idejének előzetes számítása, döntés

 

 

7. kérdés: Mennyi a biomassza rendszerek tervezésének, gyártásának és telepítésének átfutási ideje?

 

Válasz:

 

A bálás és aprítékos, pelletes rendszerek felmérése, előzetes számítások elvégzése, ajánlat összeállítása általában 2-3 hét.
A tervezés és engedélyeztetés az átlagos bonyolultságú biomassza fűtőműveknél szokásosan két hónap.
 
A biomassza kazánok gyártása általában a szerződéskötést követő 30-60 nap, a istállóépítés és a fűtési távvezeték építés, belső fűtésszerelés 2-4 hét között mozog, ráadásul a munkafolyamatok egy része párhuzamosan is végezhető. Egy közepes méretű (300-600 kW) biomassza fűtőmű átlagos megvalósítási ideje a tervezési szerződés megkötésétől számított 3-4 hónap.



 

8. kérdés: Van-e valamilyen specialitása a biomassza fűtőművek tervezésének, engedélyeztetésének?

 

Válasz:

 
 

Igen. A biomassza kazánhoz önálló kémény szükséges. Ha a meglévő kémény a bekötésre nem alkalmas és a kéményméretezés alapján 6 m-nél magasabb kéményre van szükség, akkor a 6 m feletti kémény miatt építési engedély szükséges a kazán bekötéshez. A kéményméretezés egyébként  a biomassza tüzelés kritikus eleme, amiről sok beruházó megfeledkezik.
50-490 kw teljesítmény között az  építési hatóság, 500 kW teljesítmény felett  az MKEH engedélye szükséges.
140 kW teljesítmény felett a biomassza kazánokhoz kapcsolódó égéstermék elvezető  légszennyező pontforrásnak minősül így engedélyköteles és adatszolgáltatásra kötelezett.
 
Összess égében a biomassza tüzelési rendszerek tervezése, gyártása, engedélyeztetése, telepítése speciális műszaki szakértelmet kíván.


 

9. kérdés: Miért éri meg biomassza fűtőműbe (szalma, repce, kukorica, szója vagy gyalogakác bála, apríték, pellet) beruházni?

 

Válasz:

  

A biomassza tüzelés vezetékes gázhoz mért megtakarításai és a  megtérülési idői minden józan beruházó számára nagyon érdekesek, ha egyébként rendelkezésére áll vagy könnyen hozzáférhető a  biomassza alapanyag.
 
A bálás tüzelés megtakarítási szintje 80-90 % között mozog vásárolt szalmával számolva is.
Ez a jó minőségű fa apríték esetében 50-60%, agripelletnél (30-50 %, vigyázat a minőségre és a nedvességtartalomra!), a fa pelletnél 20-25 %.
 
A szalmatüzelés (bálatüzelés) megtérülési ideje 1,5-5 év (nagyon jó a megtérülési idő a nagy hőigényű csirke (broiler), pulyka, kacsa, liba, koca és malacnevelő istállóknál és az egész évben technológiai meleg vizet használó élelmiszerüzemekben (vágóhidak, húsfeldolgozók, tejüzemek, sajtgyárak, stb…).
 
Az aprítékos kazánok megtérülési ideje  nagyságrendileg 3-8 év, a fa pelletes rendszereké 6-10 év.
 
Esetenként kiemelkedően jó megtérülések mutathatók ki mezőgazdasági melléktermékek ( napraforgó héj, rosta alja, meggymag, rizshéj, stb…) égetésekor. Ezekben az esetekbenvis zont csak speciális kazánokban szabad gondolkodnia a beruházónak.


 

Mezőgazdasági tároló épületekre vonatkozó kérdések:


 

10. kérdés: Mi az alapvető különbség a juh-, marha-és kecskeistállók és egy broiler istállók között?

 

Válasz:

  
A juh-, kecske-és marhaistállókat általában nem kell hőszigetelni, legfeljebb a tetőszerkezetet, míg a baromfiistállók megkívánják a korszerű és igényes hőszigetelést, mivel az energiaköltség (fűtés, szellőztetés, áram) a baromfi technológiák egyik  legmeghatározóbb költsége.
 
Így a juh-, kecske-és marhatartó épületeknek az építészetileg kötelezőn túl vagy nincs oldalfala vagy egyrétegű, átszellőző, esetenként függönyszerű térelválasztás van, a szellőztetés természetes, vagy egyszerű kézi működtetésű, mechanikus. Ezzel szemben a korszerű baromfiépületek oldalfala és tetőzete, álmennyezete energetikailag számíto tt, tervezett módon hőszigetelt, a szellőztetés gépi és általában magas szinten automatizált.


 

11. kérdés: Mit jelent az IVLMS mozaikszó az Alternconsult prospektusain és weblapján?

 

Válasz:

 

Az IVLMS valóban egy mozaikszó. IVLMS= ívelemes. Összefoglalóan mutatja be a cég által tervezett és forgalmazott épületrendszerek legfőbb jellemzőjét. Az ilyen épített rendszerek legfőbb jellemzője, hogy a tetőszerkezet íves elemekből gyorsan, egyszerűen építhető. A z ívelemes (IVLMS) rendszer megjelenik a bála-, termény-, géptároló és a juh-, marha-, koca-, malac- és broiler nevelő istállókban is.


 

12. kérdés: Mire alkalmasak az IVLMS rendszerek és miért ezt válassza egy beruházó?

 


Válasz:

 

Bármilyen tárolásra (bála-, gép-, terménytárolás) vagy állatnevelésre (baromfi, juh, marha, kecske, koca, malac) jók bizonyos fesztávig és magasságig.

Ahol alkalmazhatóak , ott a rendszer nagyon gyorsan kivitelezhető, olcsó, kiválóak a beruházás megtérülési paraméterei. Megfelelő vizsgálat mellett bizonyos alkalmazási területeken nem engedélyköteles.


 

13. kérdés: Az IVLMS rendszerek milyen burkolatokkal fedhetőek?

 


Válasz:

 

A legolcsóbb megoldás a ponyva fedés (10 év garancia, 15-20 év élettartam megfelelő bánásmód mellett) és az ehhez igazodó hőszigetelés. Oldalfalak, álmennyezet szendvicspanelből, álmennyezet nélküli tető két rétegű (2x80 mm) egy tekercsben gyártott üveggyapotból.

 
Alternatív megoldásként befújt polyurethán hab vagy bevizsgált hőszigetelő anyag betervezhető.

 

 

14. kérdés: Az IVLMS rendszerek ponyván kívül fedhetőek-e más burkolóanyaggal is?

 


Válasz:

 

Igen, bár az ára és az élettartam viszonya a ponyváénak kiemelkedő.  Az IVLMS rendszer burkolható ívesített, erre a célra alkalmas alumínium és acél trapézlemezzel, rendszerben szállítva az adott trapézlemez profilhoz illeszkedő kiegészítő, élhajlított vagy hengerelt elemekkel, bevilágítókkal.
A rendszerben megtalálhatóak a részben vagy teljesen elhúzható, felhúzható teli vagy átszellőző függönyök, ajtók, térelhatároló szerkezetek is. Ezek egyedi gyártmányok, árazásuk is egyedi.



 

15. kérdés: Mennyi az IVLMS mezőgazdasági tároló és állattartó istállók tervezésének, gyártásának és telepítésének átfutási ideje?

 


Válasz:

 

Az IVLMS mezőgazdasági tároló és állattartó istállók felmérése, előzetes számítások elvégzése, ajánlat összeállítása általában 2-3 hét.
A tervezés és engedélyeztetés az átlagos bonyolultságú istállóknál szokásosan két hónap.
 
A szerkezetek, burkolatok, hőszigetelés legyártása általában a szerződéskövetést követő 30-60 nap, a telepítés 3-6 hét között mozog, amit az igény szerinti belső nevelési és/vagy biomassza fűtési technológia 4-6 héttel megnövel. Egy közepes méretű épület átlagos megvalósítási ideje a tervezési szerződés megkötésétől számított 3-6 hónap az épület bonyolultságától függően.

 

 

16. kérdés: Mik a biomassza fűtés egyéb technológiai előnyei a baromfitartásban?

 


Válasz:

 

A biomassza fűtéssel egy időben a gázos műanyák használaton kívülre kerülnek, legfeljebb tartalékként megmaradnak- helyettük javasolt a thermo ventillátorok működtetése.
           
A gáz égetésének megszűnése a tartástérben számos előnyt jelent a beruházónak a drasztikus fűtési költség megtakarításon túl:

-       a gáz égéstermék nem marad bent az ólban
-       a gázos műanya működése nem csökkenti jelentősen az ól levegőjének oxigén tartalmát
-       a műanya használata során keletkező jelentős pára nem jelentkezik az ólban
-       ennek köszönhetően a szellőztetési igény is min. 50%-kal csökken
-       a csökkenő szellőzési igénynek köszönhetően pedig jelentősen csökken az ólak fűtési igénye is



 

Flexibilis tározókra vonatkozó kérdések

 

 

17.kérdés: Miért ponyvából készülnek ezek a speciális flexibilis tározók?

 
Válasz:

 

Az egyszerű és gyors kivitelezés és a telepítést előkészítő munkák lerövidítése miatt. A kivitelezés során alig kell földkiemelő gépekkel és építőmesteri munkákkal /betonozás, szigetelés, stb./ foglalkozni. A tározó tartályok a későbbiek folyamán bármikor, gyorsan, problémamentesen áthelyezhetőek.

 
 

18. kérdés: Mit jelent a flexibilitás a tározóknál? 

 
Válasz:

 

Rugalmasságot, hajlékonyságot, ami annyit jelent, hogy összehajthatóak, a beléjük kerülő folyadékok hatására pedig térfogat-és alakváltozáson mennek át.

 


 

19. kérdés: Milyen anyagok tárolására használhatóak a flexibilis tározók?


 
Válasz:

 

Több típust forgalmaz az Alternconsult Kft az RCY francia gyártó termékpalettájáról. 
 
Anyag és vastagság függvényében van tűzi víztározó, ivóvíztározó, esővízgyűjtő, léteznek élelmiszeripari (aszeptikus) vegyi anyagok tárolására alkalmas tartályok , hígtrágyatározók, szennyvíztározók .Külön kérésre speciális összetevőjű elegyek tárolótartályait is szállítjuk egyedi ajánlat mellett.


  

20. kérdés: Milyen anyagokból készülnek a flexibilis tározók? 

 
Válasz:
 
Poliészter szöveterősítéssel középen, a mag a PVC, PU,PU/PVC,Alcryn anyag,
a következő réteg a tömörségi réteg, majd ezt követi az 1 vagy kétoldali színréteg.
A tömörség a 200 gr/m2-től a 1300 gr/m2-ig lehetséges.
 
 

21. kérdés:  Mekkora tárolókapacitásúak a flexibilis tározók?    

 
Válasz:
 
0,5 m3-től egészen 600 m3-ig méretre gyártva.
 
 

22. kérdés: Mennyi garancia van a flexibilis tározókon?

 
 
 
Válasz:
 

Kerítésen belül, zárt helyre, sima talajra telepített, homokrétegre plusz alátétfóliára tett tartályra 10 év a garancia.
Külső erőszakos behatásoktól (szúrás, vágás) óvni kell, a karbantartáskor a nyomás nem lehet nagyobb 40 ba-nál. -30 Celsius és + 60 Celsius fokon túl tartósan ne érje terhelés a tározót.

 

23. kérdés: A flexibilis tározók telepítésekor mire van szükség?


 
Válasz:
 

1%-nál nem nagyobb lejtésű puha vagy homokkal felszórt talaj, 600 gr/m2 –es alátétfólia. Nagyon fontos hogy telepítésnél vagy azt követően a szerelvényeket, sarkokat ne rángassuk, ne ezeknél fogva emeljük meg a tározó tartályt.

 

24. kérdés: Hogyan történik a flexibilis tározók megrendelése, visszaigazolása?




Válasz:
 
A kiválasztott, együttesen jóváhagyott típust az első előleg befizetést követően 2-4  héten belül leszállítjuk. A telepítés időigénye a szerződéskötéskor kerül a megrendelővel együttesen meghatározásra.


 

25. kérdés: A flexibilis tározóknak van-e színválasztéka?

 
Válasz:
 
Igen. Az alapszíneinkből (zöld, szürke, krém, fehér, antracit és sötétbarna) tetszőlegesen rendelhetnek.


 

26. kérdés: Karbantartani kell-e a flexibilis tározókat?

 
Válasz:
 

Igen. A tartályok a típustól és a benne tárolt anyagféleségtől függően rendszeres karbantartást igényelnek. A leszállításkor részletes használati és karbantartási utasítást mellékelünk minden tározóhoz.

 
.
 
 

27. kérdés: A tüzivíz tárolás terén milyen előnyöket kínálnak a flexibilis tározók?

 
Válasz:
 
Egyszerű tervezés, gyors engedélyeztetés és kivitelezés, egyszerű karbantartás, kisebb későbbi balesetveszély, nagyobb munkabiztonság, standard szerelvények.


 

28. kérdés: A hígtrágya tárolás terén milyen előnyöket kínálnak a flexibilis tározók?

 
Válasz:
 

Ugyanazokat, mint a tüzivíz tárolás terén. Egyszerű tervezés, gyors engedélyeztetés és kivitelezés, egyszerű karbantartás, kisebb későbbi balesetveszély, nagyobb munkabiztonság, standard szerelvények.
 
A hígtrágya tárolása, kezelése mindig egy kritikus probléma az állattartó telepek megépítése és üzemeltetése terén. Ezek a problémák alapvetően megszűnnek a flexibilis hígtrágya tározók betervezése és alkalmazása révén. 

 

29. kérdés: Az élelmiszeripari és vegyi anyagok tárolása terén milyen előnyöket kínálnak a flexibilis tározók?

 

Válasz:
 

Ugyanazokat, mint a tűzivíz tárolás terén. Egyszerű tervezés, gyors engedélyeztetés és kivitelezés, egyszerű karbantartás, kisebb későbbi balesetveszély, nagyobb munkabiztonság, standard szerelvények.


 

Ár-és belvízvédelmi termékre vonatkozó kérdések

 
 

30. kérdés: Belvíz ellen is ugyanolyan hatékonysággal lehet védekezni ezekkel a rendszerekkel, mint az árvíz ellen?

 
 
 
Válasz:
 
Igen, az O gátrendszer erre a belvízi problémára lett kifejlesztve. Körbekerítve az épületet, lakóházat 1m magasságig megvédi az épületet.


 

31. kérdés: Az árvízi sodrás nem sodorja el a mobil gátrendszer elemeit?

 
Válasz:
 

Nem, hisz a tömlők súlyosak a beléjük töltött víztől és lehetőség van a gyárilag kialakított füleken keresztül a lerögzítésre is. Táblázat foglalja össze a tömlők átmérőjétől az elrendezésen át a vízáram sebességéig az ellenállási magasságot.



 

32. kérdés: Árvízi védekezés esetén hogyan kell megtölteni a tömlőket?

 
Válasz:
 

Kicsomagolás után ki kell kiteríteni és a hozzá rendszeresített kompresszorral felfújni. Így könnyebben vihető, telepíthető. Ezek után a szelepen keresztül akár az árvízből származó vízzel feltöltjük addig, amíg a túlfolyónál meg nem jelenik a víz. Leállítjuk a töltést, lezárjuk a túlfolyót. Ilyen egyszerűen tölthető.

 

33. kérdés: Belvízi védekezés esetén hogyan kell megtölteni a tömlőket?

 
Válasz:
 
 

Nincs különbség az árvízi védekezéshez képest. Kicsomagolás után ki kell kiteríteni és a hozzá rendszeresített kompresszorral felfújni. Így könnyebben vihető, telepíthető. Ezek után a szelepen keresztül akár az árvízből származó vízzel feltöltjük addig, amíg a túlfolyónál meg nem jelenik a víz. Leállítjuk a töltést, lezárjuk a túlfolyót. Ilyen egyszerűen tölthető.

 
 

34. kérdés: Nem hasadnak ki könnyen az ár-és belvízvédelmi tömlők?

 
Válasz:
 
Az ár-és belvízvédelmi tömlőkben megfelelően választott az alapanyag (PVC  900 ill.1100 gr/m2), ami teljes biztonságot nyújt a rendeltetésszerű használat mellett.


 

35. kérdés: Árvízi és belvízi védekezésnél hány ember kell a telepítéshez, feltöltéshez?

 
Válasz:
 
Az ár-és belvízvédelmi tömlőkből nagyon gyorsan lehet ideiglenes gátakat építeni, azaz egy óra alatt három fő akár 100 m-t is felállít.
A létszám növeléssel csökkenthetők a telepítési idők.
 
 

36. kérdés: Milyen méretűek az ár-és belvízvédelmi tömlők?

 
Válasz:
 
Az ár-és belvízvédelmi tömlők négy fajta átmérővel gyárthatóak: 400, 600, 800, 1000 mm.

Hossz: az 5 m-es elemek hosszában a toldó elem segítségével toldhatóak teljesen vízmentes kapcsolat kialakításával. Összekapcsolás révén gúla alakban halmozhatók, több szinten összekapcsolhatók.                                                                                                                            

 

37. kérdés: Hogyan tárolhatóak az ár-és belvízvédelmi tömlők?

 
Válasz:

 

Az ár-és belvízvédelmi tömlők egyszerűen, kis költséggel tárolhatóak, azaz a vizet leengedve belőlük kiszárítva, gurigára összehajtva lehet fedett helyen tárolni.

 
 

38. kérdés: Környezetvédelmi szempontból hogyan minősíthetőek az ár-és belvízvédelmi tömlők, mobil gátak?

 
Válasz:
 

Az ár-és belvízvédelmi tömlők egyszerűen, kis költséggel kiüríthetőek, kis helyen tárolhatóak, rendeltetésszerű használat mellett szinte korlátlan ideig újra felhasználhatóak. Mindemellett nem marad utána súlyos környezetszennyezés, mint ami a homokzsákos technológiánál gyakorlatilag árvizenként újratermelődik.

 

39. kérdés: Gazdasági szempontból hogyan minősíthetőek az ár-és belvízvédelmi tömlők, mobil gátak?

 
Válasz:
 

Az ár-és belvízvédelmi tömlők, mobil gátak beruházási költsége alacsony a hagyományos védekezési technológiákhoz képest, fenntartási költségük szinte nincs.
 
Az ár-és belvízvédelmi tömlők, mobil gátak egyszerűen, kis költséggel kiüríthetőek, kis helyen tárolhatóak, rendeltetésszerű használat mellett szinte korlátlan ideig újra felhasználhatóak. Mindemellett nem marad utána súlyos környezetszennyezés, mint ami a homokzsákos technológiánál gyakorlatilag árvizenként újratermelődik és minden évben milliárdjaiba kerül a katasztrófavédelemnek.

 
 
 

40. kérdés: Kell-e szakértelem az ár-és belvízvédelmi tömlők, mobil gátak telepítéséhez, kezeléséhez?

 
Válasz:
 

Nem szükséges speciális szakértelem az ár-és belvízvédelmi tömlők, mobil gátak termékismertetői, prospektusai, használati útmutatói teljes részletességgel bemutatják a kezelést, feltöltést, leeresztést, tárolást.
Ezzel együtt a forgalmazó az eladást követően az alkalmazók számára egy mély tréninget tart a használatra, karbantartásra vonatkozóan.

 

41. kérdés: Összefoglalva mik az előnyei ezeknek a ponyvaalapú ár-és belvízvédelmi rendszereknek?

 
Válasz:
 

Az ár-és belvízvédelmi tömlők, mobil gátak előnyei az azonnali gyors védelem, kis raktározási hely, alacsony beruházási és karbantartási költség, nincs környezetvédelmi probléma.

 

42. kérdés: Mit jelent, hogy újrahasznosítható anyagból készültek az ár-és belvízvédelmi tömlők, mobil gátak?

 
Válasz:
 

Az ár-és belvízvédelmi tömlők, mobil gátak használata során elhasznált vagy sérült anyagokat a gyártó speciális kondíciókkal visszaveszi, és újra feldolgozza termékké.